„Azt hiszem igen dühös lehetnék amiatt, ami velem történt, de nehéz dühösnek lenni, amikor oly sok szépség van a világban.
Néha úgy érzem, egyszerre látom mindet és túl sok. A szívem felduzzad, mint egy léggömb és majd szétrobban.
Aztán eszembe jut, hogy ellazuljak, és ne próbáljak meg belekapaszkodni. Aztán esőként hullik rám hullik az egész. És nem érzek mást, csak hálát hülye kis életem minden egyes percéért.
Biztos fogalmatok sincs róla miről beszélek. De ne féljetek. Egy nap majd megtudjátok.”
Utolsó kommentek