kéne valami film élmény, ami tényleg az. mostanában nem sokhoz jutottam, egyik sem hozta magával a várva várt hatást, amit úgy szeretek. amiket láttam: esti mesék (ebben nem is vágytam élményre, de leírom, hogy olykor képes vagyok ilyen filmek nézésére is:), hát gyenge, nem túl vicces, áradt a disney életérzés.

volt a juno, amit már rég óta meg szerettem volna nézni, betegség alatt (mint idő milliomos) le is szedtem, tetszett, aranyos, szomorkás, némi humorral, de a téma fontos, és úgy hiszem nem árt egy ilyen film a polcon, főleg, ha fiatalokkal foglalkozik az ember.

megnéztük a benjamin button szörnyen unalmas életét is, hát... az a film katasztrófa. az ötlet jó lenne, a képek csodaszépek, de ilyen hosszú, vontatott és elcseszett amerikai szart már rég nem láttam. G. is elaludt rajta, kb. 3-szor.

szintén borzalmas kategóriás az általam valaha kedvelt Kundera regény: A lét elviselhetetlen... film változata. baaah, borzalom. csak akkor nézd meg, ha insomniás vagy. (amúgy sem ez volt a kedvenc regényem, de ezek után nem fogok tudni elvonatkoztatni 3 órányi tömény unalomtól)

kicsivel régebben láttuk a rock'n rolla-t, az állati volt. minden a helyén, humor, gengszterek, zenék, s a sármos és kevésbé sármos kis szereplők.

sorozatokban is függtem. dexter harmadik évad, nagyon klassz, csak apránként. sírhant művek, újra és még mindig, fantasztikus. konzekvencia: a betegség tv függést okoz. néztem született feleségeket is (teljes lemaradás, évek óta nem néztem.)

most a gettó milliomostól várom az élményt, már egy hete megvan, de lássátok testvéreim, mik vogymuk, megvárom vele G-t, hogy együtt nézhessük. összeségében ezért írtam most. unatkozom. és nem jutottam el a kiscsillagra, de majd holnap, a quimby-s vízkereszt, az kárpótol, meg remélem más is tá-dá.

közben, pedig jön a Milk.

jajj, de, ha film, a Kopasz kutya ide is érvényes, bár az más, tudom én.

mond egy jó filmet, s lehetőleg francia legyen!