pourtant rien

Űr van a közöttbenűr van ott,ahol találkoztunk,ahol én véget érek és Te kezdődsz.Sajnálom magunk.A dinoszaurusz felfalja a világotaz ég zöldbe fordulahol én véget érek és Te kezdődsz.Fent vagyok a felhőkbenFENT VAGYOK A FELHŐKBEN-és nem,nem tudok lejönni.Csak nézek,de nem…

hmm, most ezt tenném, ha a hangulati mércém 70%-al feljebb rugaszkodna, de nem. mindenestetre, beteszem azoknak, akik ezt megtehetik, mert kedvük engedi:)DANCING WITH MYSELF:)

annyira, de annyira pótcselekednem kell, hogy az csak na. nem bírom leszögezni a seggem se a földhöz, se az ágyhoz, se a székhez, se a fotelhez, egyszóval nem bírok megmaradni egy helyben, kezemben a fantasztikusan precízen kidolgozott szigorlati tételsorral.no és akkor lássunk neki,…

szép. szeretem. zenét is. filmet is.

igen... megbuktam szocpolból. minden megérzésem kiválóan funkcionált. (csak az én-védő mechanizmusom szunnyadt el, vagy szarkazmusom múlta felül valami optimizmus féle halovány reménysugár?!) vajon hol volt a hiba? a beugróban, vagy a feladatokban nem sikerült megfelelnem? szóval…

a láz tart, immáron hat éve, napjaim így vészelem át... zene, zene, zene meg sok utazás, busz, villamos, busz és közben ilyenekbe mélyedek:

nincs kedvem és nem is tudnék semmi izgalmasat írni, talán személyeset, de azt meg nem fogok:)